GYIK

Gyakran ismételt kérdések
(A válaszok a kérdésre kattintva olvashatók)

I. Személyek kérdezték

Ki lehet a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagja?

Mindenki, aki tényleges öregségi nyugdíjban, vagy a nők 40 év jogosultsági idejének figyelembevételével megállapított nyugdíjazási formában részesül.

A 40 év jogviszony alapján nyugellátásban részesülő, de az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem elért nők teljes jogú tagsággal rendelkeznek?

Igen. Azok, akik a nők 40 éves jogviszonya alapján részesülnek nyugellátásban, ugyanúgy teljes jogú tagjai lehetnek a szövetkezetnek, mint a tényleges öregségi nyugdíjban részesülők, akkor is, ha még nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt.
Azaz, ha a közérdekű nyugdíjas szövetkezeten keresztül vállalnak munkát, nekik is csak és kizárólag a 15% személyi jövedelemadót kell fizetniük, és mentesülnek a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási hozzájárulás fizetése, valamint az éves keresetplafon miatti szüneteltetési kényszer alól.

Lehet-e tagja a szövetkezetnek az, aki nem nyugdíjas, vagy korhatár előtti ellátásban részesül?

Igen lehet, de az ilyen tagok száma csak a tagság 10%-át teheti ki.

Hogyan lehet jelentkezni a szövetkezetbe?

Az IT-Seniors Szellemi Dolgozók Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetébe a honlapon található űrlap kitöltésével, vagy a szövetkezet e-mail címén lehet.

Ha már jelentkeztem, mikor válok a szövetkezet tagjává?

A jelentkezésekről a szövetkezet igazgatósága dönt a soron következő ülésén. A tagság feltétele a jelentkezési lap kitöltése mellett a tagnyilvántartáshoz, valamint az adóhivatali bejelentéshez szükséges személyes adatok megadása és a vagyoni hozzájárulás befizetése.

A szövetkezeti tagság munkaviszonynak számít?

A szövetkezeti tagság nem számít munkaviszonynak. Ezért nem kell a kapott díjazás után a 10% nyugdíjjárulékot fizetni, ennek következtében azonban nem jár az éves kereset utáni 0,5%-os nyugdíjemelés sem.

Lehetek-e más közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek is tagja?

Igen. tetszőleges számú közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagja lehet bárki.

Mi az a vagyoni hozzájárulás, és mennyi annak minimális mértéke?

A vagyoni hozzájárulást a szövetkezeti törvény írja elő a tagok számára. Az IT-Seniors Szellemi Dolgozók Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetében a minimális vagyoni hozzájárulás mértéke 1000 forint. A befizetett vagyoni hozzájárulás a szövetkezetből történő esetleges kilépés esetén a tagnak visszajár.

Fizethetek-e a minimálisan meghatározott mértéknél nagyobb vagyoni hozzájárulást?

Igen, tetszőleges mértékű vagyoni hozzájárulás fizethető.

Jelent-e az valamilyen előnyt számomra, ha a minimálisan meghatározott mértéknél nagyobb vagyoni hozzájárulást fizetek?

Részben igen. A szövetkezet nyereségéből a vagyoni hozzájárulása mértékében részesül. A közgyűlésen azonban minden tag egy szavazattal rendelkezik, függetlenül a vagyoni hozzájárulása mértékétől.

A szövetkezeti tagság folyamatos munkavégzéssel jár?

Nem. A munkák a beérkező megrendelésektől függően esetileg kerülnek meghirdetésre a tagok között, és az vesz részt benne, aki az adott munkára jelentkezik. Minden ilyen munkára egyedi megbízási szerződést köt a szövetkezet a taggal.

A szövetkezeti tagság kizárja-e azt, hogy máshol munkát végezzek?

Nem zárja ki. A szövetkezeti tagság mellett bármilyen más munka végezhető akár főállásban, akár szerződéses munkaviszonyban, akár bármilyen más munkaformában.

Vállalhatok-e folyamatos munkát valamely cégnél vagy hivatalban a szövetkezeten keresztül?

Igen. Szövetkezeti tagjaink a közérdekű nyugdíjas szövetkezeten keresztül az úgynevezett “kihelyezés” vagy “külső munkavégzés” keretében folyamatosan dolgozhatnak valamely cégnél vagy hivatalban. Ebben az esetben a céggel vagy hivatallal a szövetkezet köt szerződést, és a munkadíjat is a szövetkezet fizeti a tagja számára, az elvégzendő munkát és a munkaidő beosztást a foglalkoztató cég vagy hivatal határozza meg.

A szövetkezet keretében végzett munkáért járó díjazás után nem kell fizetni a 10% nyugdíjjárulékot és a 4% egészségbiztosítási járulékot, a cég pedig mentesül a 19,5%-os szociális hozzájárulás és a 1,5%-os szakképzési hozzájárulás fizetése alól.

Hogyan kell adózni a szövetkezettől kapott díjazás után?

A szövetkezet keretében végzett munkáért kapott díjazás bruttó összegét az adóbevallási nyomtatvány “nem önálló tevékenységből származó jövedelem” sorába kell írni. A bruttó összeg 90%-ának 15%-át kell személyi jövedelemadóként befizetni.

Milyen más adót vagy járulékot kell fizetni a szövetkezettől kapott díjazás után?

A közérdekű nyugdíjas szövetkezettől kapott díjazás után a nyugdíjas tagnak a 15% személyi jövedelemadón felül semmilyen más adót vagy járulékot nem kell fizetni.

A nem öregségi nyugdíjas 10%-ba tartozom. Nekem hogyan kell adózni?

A szövetkezet azon nem öregségi nyugdíjas tagjának, aki a 10%-ba tartozik, a munkáért járó díjazása után ugyanúgy kell adóznia, mintha bárhol máshol dolgozna, azaz a 15% személyi jövedelemadó mellett fizetnie kell a 10% nyugdíjjárulékot, a 7% egészségbiztosítási járulékot, ugyanakkor a 1,5% munkaerőpiaci járulék alól mentesülnek. A bruttó bért emellett ebben az esetben 19,5% szociális hozzájárulási adó és 1,5% szakképzési hozzájárulás is terheli.

Kaphatom-e a szövetkezet keretében végzett munkáért járó díjazás egy részét adómentes élelmiszer- vagy készétel vásárlására szolgáló Erzsébet-utalványban?

Igen. A szövetkezet keretében végzett munkáért járó díjazás egy része kérhető élelmiszer- vagy készétel vásárlására szolgáló Erzsébet-utalványban. Ennek mértékét jogszabály határozza meg, amely szerint nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér 25%-át, azaz 2018-ban a havi 34.500 Ft-ot. Az élelmiszer- vagy készétel vásárlására szolgáló Erzsébet-utalványban kapott díjazás nem számít bele az adóalapba, ezek után nem kell adózni.

Van-e felső határa a közérdekű nyugdíjas szövetkezet keretében végzett munkáért járó díjazásnak?

Nincs. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet keretében végzett munkáért járó díjazásoknak nincs felső korlátja.

Közhivatalban szeretnék dolgozni nyugdíjasként. Ha ezt a közérdekű nyugdíjas szövetkezet keretében teszem, akkor is le kell mondanom a nyugdíjamról?

Nem. Ha a közérdekű nyugdíjas szövetkezettel köt a hivatal szerződést az adott munkára, akkor az azt elvégző nyugdíjasnak nem kell lemondania a nyugdíjáról.

Mi az a közösségi alap?

A közösségi alapról a törvény rendelkezik. Eszerint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet eredményes gazdálkodás esetén a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően közösségi alapot képez. A közösségi alapot a szövetkezet tagjának vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jellegű szükségleteinek a kielégítésére kell felhasználni.

Milyen juttatás kapható a közösségi alapból?

A közösségi alapból adómentes juttatásként vagy segélyként a nyugdíjas szövetkezeti tagnak vagy családtagjának élelmiszerutalvány vagy fogyasztásra alkalmas készétel vásárlására szolgáló Erzsébet-utalványként a minimálbér 100%-a mértékéig osztható ki. Ez 2018-ban maximum havi 138.000 Ft-nyi utalvány lehet. Ez a juttatás már nem függ a személyes közreműködés mértékétől, azaz segélyként olyan tagnak vagy családtagjának is juttatható, akinek az adott hónapban nem jutott semmilyen munka, vagy aki rászoruló, és betegség miatt átmenetileg kiesett a munkából.

A közösségi alapból azonban nemcsak utalvány juttatható, hanem segélyként a rászoruló tag vagy annak hozzátartozója számára szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jellegű szükségleteihez való hozzájárulás is.

II. Cégek, hivatalok kérdezték

A szövetkezettel kötött szerződés milyen adózás alá esik?

Az IT-Seniors Szellemi Dolgozók Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezete áfa-alany. A közérdekű nyugdíjas szövetkezetek a törvény szerint fordított áfa-adózók. Ennek megfelelően a szövetkezet által kiállított számla végösszege csak a nettó összeget tartalmazza, feltüntetve mellette a fordított áfa-adózás tényét.

Foglalkoztathatom-e a szövetkezeten keresztül azokat a nyugdíjas dolgozóimat, akik eddig is nálunk dolgoztak?

Igen, ha az érintett nyugdíjasok belépnek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetbe. Ebben az esetben a céggel vagy hivatallal szolgáltatási szerződést kötünk, mely alapján az érintett személyek “kihelyezésre” kerülnek az adott céghez.

Van-e valamilyen előírás a "kihelyezett" dolgozók munkaidejére és munkabeosztására vonatkozóan?

Igen. Ha a nyugdíjas munkavállaló napi munkaideje a 6 órát meghaladja, akkor napi 20 perc, ha a 9 órát, akkor további napi 25 perc munkaközi szünetet kell számára biztosítani. Ha a foglalkoztatás két egymást követő nap történik, akkor a napi munka befejezése és a következő napi munka kezdése között legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani.

Miért éri meg a cégünknek, ha közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagját foglalkoztatjuk?

A szerződés szerinti összeg költségként elszámolható, és megszűnik a nyugdíjas foglalkoztatottakkal kapcsolatos adminisztráció kötelezettsége. A közérdekű nyugdíjas szövetkezeten keresztül foglalkoztatott nyugdíjas nem növeli az állományi létszámot és a bérkeretet.