A 2019. január 1-én hatályba lépett jogszabályváltozások után a nyugdíjasnak az adózása szempontjából látszólag mindegy, hogy közvetlenül vagy nyugdíjas szövetkezeten keresztül dolgozik. A következő előnyök azonban a jogszabályváltozások után még mindig a nyugdíjas szövetkezetek mellett szólnak:

− A nyugdíjas számára a szövetkezet annyiban lesz mégis előny, hogy
*nemcsak a saját munkája után járó díjat kapja, hanem év végén a szövetkezet nyereségéből is részesedik a vagyoni hozzájárulása arányában,
*a szövetkezettől kapott díjazást az adóbevallásban “nem önálló keresetből származó jövedelemként” (és nem munkabérként) kell bevallani,
*mindezek mellett rászorultság esetén a közösségi alapból is támogatáshoz juthat.

Mivel 2019. január 1-től a munkáltatónál történő foglalkoztatás esetén sem kell nyugdíjjárulékot fizetni, ezért a közvetlenül a munkáltatónál dolgozó nyugdíjasok esetében is megszűnik az évi 0,5%-os nyugdíjemelés lehetősége, amely eddig előnyként jelentkezett a közvetlen foglalkoztatás esetén.

− Ha egy nyugdíjas szeretne dolgozni, de nem talál megfelelő munkát, akkor számára előny, hogy a szövetkezetben szervezett keretek között folyik a munkakeresés, amely hatékonyabb, mint ha valaki magának keresgélne. Emellett a cégek is megtalálhatják a szövetkezet ajánlatait a honlapon, a facebook-oldalon vagy hirdetésben, míg a nyugdíjast közvetlenül ilyen formában nem találják meg.

− A munkáltató számára továbbra is előnyösebb, ha nem közvetlenül, hanem nyugdíjas szövetkezeten keresztül foglalkoztat, mert
* nem a bérkeretét érinti, hanem költségként számolhatja el, így az leírható az adóalapjából,
* nem terheli a foglalkoztatással járó adminisztráció,
* nem terheli a munkából kieső idők (szabadság, betegség stb.) után fizetendő bér, valamint helyettesítési kötelezettség sem,
* a közszféra hivatalait nem terheli a nyugdíjasfoglalkoztatási tilalom, valamint a létszámstop.